A hidraulikai vezetõképességnek is nevezett vízáteresztõ-képesség meghatározása nagyon fontos a mezõgazdasági és a környezetvédelmi talajkutatásokhoz. A vízáthatolási tényezõ (K-faktor) alapján tervezik az öntözõ és lecsapoló rendszereket. A lehetséges szennyezés terjedésének mértékében is igen nagy szerepet játszik a talaj vízáthatolási tényezõje. A talaj áteresztõ képességét laboratóriumban és közvetlenül a terepen is meghatározhatjuk. A közvetlen terepi mérés esetén a Hooghoudt módszernek megfelelõ kézi fúrású lyukat készítünk. Ezt követõen a talaj vízáteresztõ képességének meghatározása már igen rövid idõ alatt elvégezhetõ (más módszerekkel összehasonlítva), kevés mûszert igényel és maga az eljárás is egyszerû. Fúrunk egy lyukat a talajba bizonyos mélységig, a talajvíz szintje alá. Egy idõ után a lyukban felemelkedik a víz talajvízszintre. A vizet következetesen kiemeljük és magát azt az idõt, amíg a lyuk újra feltöltõdik vízzel, feljegyezzük. Képletek és/vagy nomogramok segítségével a víz emelkedésének ezt az értékét átszámíthatjuk a különbözõ talajrétegek átlagos vízáteresztõ képességi tényezõjévé. A fúrt lyuk mélysége a talajvíz-szinttõl és az egymást követõ talajrétegek vastagságától és áteresztõképességétõl függ a talajszelvényen belül. A szabványos készlet 2 méteres mélységig történõ mérésekhez alkalmas. Alapvetõ tartozékai a következõk: egy Edelman és egy Riverside fúró felsõ résszel és hosszabbító rúddal, tartóval és úszóval ellátott mérõszalaggal, fúróval, szûrõvel és stopperórával. A komplett készlet erõs szállítótáskában vihetõ a terepre.